Fernando Alonso újabb magabiztos győzelmet aratott a Montrealban, de Kimi Räikkönennek ezúttal első boxkiállásáig reális esélye volt arra, hogy megszorítsa a sorozatban negyedszer diadalmaskodó spanyolt.

A McLaren szerelői azonban nem tudták időben lecserélni a finn jobb hátsó kerekét, akinek boxutcai pechsorozata a második tankolásnál is folytatódott, és az utolsó körben a második pozíciót is elvesztette.

Az eseménydús verseny zömét a harmadik helyen töltő Michael Schumacher ugyanis kihasználta a finn hibáját a hajtűben, így hat helyett nyolc ponttal távozhat Kanadából, de összetettbeli lemaradása természetesen újabb két ponttal nőt Alonsóval szemben.

A 2006-os Kanadai Nagydíjnak már az első köre sok izgalmat tartogatott. Az első sort elfoglaló Renault-k közül első pillantásra Giancarlo Fisichella rajtja tűnt jobbnak, de azon nyomban meg is torpant, így a pole pozíciós Alonso és a harmadik kockából startoló Räikkönen fordult be az első kanyarba az élen.

Mint később kiderült, Fisichella a piros lámpák kialvása előtt rugaszkodott el, amiért áthajtásos büntetést kapott. A negyedik helyen Jarno Trulli gond nélkül elrajtolt, mögötte viszont nagy volt a kavarodás: a hatodik Nico Rosberg agresszívan megelőzte az ötödik Schumachert, akit Juan-Pablo Montoya is megtámadott.

A két autó a 3-as kanyarban össze is ért, Schumacher a fűre csúszott, Montoya pedig Rosberg ellen folytatta offenzíváját. Az első kör végére utol is érte a fiatal németet, aki csak az utolsó sikán levágásával tudta elhárítani a rohamot. A 3-4-es sikán előtt Montoya újra támadott, de mivel egyikük sem akart engedni a kanyar bejáratánál, összeütköztek.

Rosberg a falnak csapódott, és azonnal kiesett, Montoya első szárnycsere után tudta folytatni a viadalt. Akció a mezőny hátsó régiójában is történt, a két Midland például Monaco után újra kiütötte egymást, amikor Tiago Monteiro az estei portugál-holland focicsata jegyében a hajtűben megtorpedózta Christijan Albers autóját. Csak a portugál tudott továbbmenni.

A balesetek miatt pályára küldték a Safety Cart, amely a 3. kör végéig vezette a mezőnyt. A zöld zászló után Alonso, Räikkönen, Fisichella, Trulli, Schumacher, Jenson Button, Jacques Villeneuve, Felipe Massa volt a sorrend, Fisichella azonban a 7. körben letöltötte áthajtásos büntetését, így visszacsúszott az 5. helyre.

Az élen Alonso a Monacói Nagydíjhoz hasonlóan nem tudta leszakítani magáról Räikkönent, sőt a finn a 11. körben előzéssel is megpróbálkozott a hátsó egyenesben, a listavezető azonban hárította a próbálkozást. Trulli ugyanakkor körönként három másodpercet kapott a párostól, és a tavalyi évad legszebb pillanatait idézve Schumachert és Fisichellát is feltartotta.

Montoya David Coulthard és Ralf Schumacher megelőzésével megkezdte a felzárkózást, de nagy igyekezetében a 10. körben áldozatául esett a Bajnokok Falának, és bár nem tört össze, McLarenje működésképtelenné vált az ütközéstől.

A 23. körben Alonso az élmezőnyből elsőként a boxba hajtott, és mivel a gyorsabb Räikkönen még két kört a pályán töltött, jó esélye volt rá, hogy a spanyol elé térjen vissza. Fájdalom, a tankolásnál mintegy tíz másodpercet vesztett, jobb hátsó kereke ugyanis megmakacsolta magát, Alonso így kényelmes, 12 másodperces előnnyel folytathatta a körözést.

A 25. körben Schumacher végre megelőzte Jarno Trullit, de manővere feleslegesnek bizonyult, mivel az olasz utána ki is állt a boxba. Ezt honfitársával, Fisichellával egy ütemben tette, akinek ekkor sikerült maga mögé utasítani a Toyotát. Massa két körrel később Jenson Buttont előzte meg, de a brazil sem nyert sokat, hiszen a Honda is rögtön tankolni ment.

Az élmezőnyből ekkor már csak a Ferrarik és a BMW-k voltak adósak a boxkiállással. Schumacher a 32. körben pótolta ezt be, és bár három körre volt a féltávtól, Ferrariját nem tankolták tele. Massáét viszont igen, ő először és utoljára a 36. körben járt a boxban. A BMW-k Schumacheréhez hasonló taktikát választottak.

A középső etap Alonso, Räikkönen, Schumacher, Fisichella, Trulli, Massa, Villeneuve, Heidfeld sorrendben vette kezdetét, és az élmezőnyben haladó pilóták a verseny felétől sokat estek-keltek a Circuit Gilles Villeneuve kiszámíthatatlan aszfaltcsíkján.

Michael Schumacher először súrolta a részben róla elnevezett Bajnokok Falát (megúszta), majd kétszer levágta a megelőző sikánt, és a hajtűben is megcsúszott. Alonso szintén a sikán lerövidítésével, Räikkönen és Fisichella pedig a Senna-kanyarban bemutatott csúszkálásával került képernyőre.

A kerékcserék második hulláma során a pályán maradó Massa megelőzte Trullit, Nick Heidfeld pedig a hazai pályán versenyző Villeneuve-öt. Versenymérnöke bíztatta is a kanadait, hogy ne hagyja annyiban a dolgot, és próbálja visszaelőzni csapattársát, erre azonban nem kerülhetett sor, mivel Villeneuve a 60. körben Ralf Schumacher lekörözése közben elvesztette uralmát BMW-je fölött, és a falba csapódott.

Pályára küldték a Safety Cart, ez azonban nem zavarta az autójával az egész táv alatt látványosan küzdő Ralfot abban, hogy újra kicsússzon a hajtűben. A Toyota németje korábban már kétszer megtette ezt, és közben négyszer látogatta meg boxát. A verseny végén ezt még kettővel megtoldotta, mielőtt végérvényesen kiszállt az autóból.

A 64. körben bekövetkező repülőrajtnál Räikkönennek nem volt esélye megtámadni Alonsót, mivel két lekörözött is beragadt közéjük, de a hajrára is maradt izgalom bőven.

Előbb az utolsó pontszerző helyért Buttont üldöző Klien fékezte el magát a hajtűben, a pozícióját elfoglaló csapattársa, David Coulthard viszont köszönte a lehetőséget, és a 68. körben lenyomta a Hondát. A skót az utolsó helyről rajtolva szerzett pontot. Az utolsó előtti körben Räikkönen rontotta el a hajtűkanyart, Schumachernek ajándékozva a második helyet.